A Gosling-hét befejeződött, de ti a Facebook oldalon voltatok
olyan aktívak és megszavaztátok a ráadást. Szóval végre kiélhetem magam.
Jöjjön, amire eddig vártam: Őrült, dilis, szerelem.
Most akkor ez mért extra rész? Leginkább, mert a filmet már több
hónapja volt szerencsétlenségem látni, és azóta sem bírt rá semmi földi vagy
égi hatalom, hogy megnézzem újból. Úgyhogy ez olyan „mi élte túl az agyamban”
kör lesz, nagy filmeknél úgy is ez számít. Meg a borzalmasaknál is. De hagy
kezdjek bele a rugdosásba.
Egy jó cím elárulja, miről szól a film. Csak hogy műfajon belül
maradjak: Az 50 első randi jelzi, hogy itt valami újra meg újra fog indulni a
románcban. Na most nézzük meg a pár sorral fentebbi címet: Őrült, dilis,
szerelem. (Crazy, Stupid, Love). Mit látunk ebből? Lesz szerelem, ami vicces.
Azaz: a film annyira nem szól semmiről, hogy már a készítők sem tudtak az ég
egy adta világon semmi figyelemfelkeltőt beleszuszakolni a címbe, mint a
romantikus vígjáték műfaj 2 fő ismérvét. Mintha legyártanám a Rémisztő
történések című horrort vagy a Tragikus jelenetek című drámát. Talán még az
aljas pornófilmeknek van ilyen lényegre törő címe néha. (Az akciófilmeket
direkt hagyom, mert ott is divat volt a semmiről forgatókönyvet írni.) És
mielőtt belekötnétek: igen, van közte vessző, de ez se nem fokozás, se nem
felsorolás, max. design elem.
Ezek után miről szólhat egy film: SEMMIRŐL. Bővebben van egy
középkorú pasas ( Steve Carell, aki kezd a szememben Adam Sandler
színészi szintjére süllyedni), akit kidob a középkorú felesége, mert
szerencsétlen. Ő összehaverkodik a helyi bár ügyeletes szexi fiújával
(Gosling), aki kitanítja a csajozás művészetére. Persze főhősünk ugyanúgy béna
marad, de a film felétől a nők hirtelen megszeretik. (Itt borítottam fel az
első asztalt BULLSHIT csatakiáltással). Persze ő a régi anyut akarja, meg közbe
a szexidol Gos összejön Emma Stone-nal (őket nagyon össze akarja hozni
Hollywood), akiről a film közepén, (mintegy fordulat), kiderül, hogy ő a
középkorú csávó lánya. (Ez most durva spoiler volt, de nem érdekel, ne nézzétek
meg, ha eddig megúsztátok.) Itt kéne még több vicces dolognak történnie, de nem
történik. Persze próbálkoznak mellékszálakat is behozni, mint a hormontúlfűtött
tini lány, aki középkorú apura bukik (BULLSHIT No. 2), vagy apu gyereke, aki
meg az előző tinilányra. Ja meg ott van Kevin Bacon, aki a főhős nőjét
elcsábította és utáljuk, mert…mert ő Kevin Bacon és ő mindig rossz.
Ok, a történet gagyi, de ez romantikus film, itt úgy is az érzelem
meg a poén a lényeg.
#1 NEM, történet akkor nem kell, ha nem veszed észre, hogy nincs.
#2 A többes szám indokolatlan. A film ugyanis tartalmaz 1, azaz
EGY darab poént. Azt meg lelőtték már a neten, kép formájában (s mivel gonosz
vagyok, én is belinkelem a leírás alá). A többi hely, ahol röhögnöm kéne, csak
kellemetlen helyzet. Ciki. Nem vicces. Mondom a példákat.
Apu kigurul a kocsi ajtaján, mert nem akar párkapcsolati
problémákról beszélni. Vállrándítással nyugtázom, hogy ez hülye.
Apu csajozás közben az exéről beszél, mikor mondták neki, hogy ne
tegye. Az előző művelet kisebb lelkesedéssel ismétlődik nálam.
A kissrác egy pavilont ácsol a suliban, hogy bevallja szerelmét a
tinicsajnak. Enyhe empátia tör a felszínre, aztán a kínomban zabált popcorn
visszatuszkolja a sötét bugyrokba.
Tinicsaj meztelen képeket készít magáról, hogy bevágódjon apunál.
Halk „Mi a bánat…?” kérdés hagyja el ajkamat.
Tinicsaj a film végén ezeket a képeket a kissrácnak adja, hogy
maszturbáljon rájuk (ez burkoltan el is hangzik), amíg olyan idős nem lesz,
hogy ne számítson a korkülönbség. Itt borult fel a második asztal egy „Ti
betegek vagytok, b +!” felkiáltás kíséretében.
Mi a közös ezekben a jelenetekben? Az, hogy az esemény vagy nem
váratlan (szerencsétlen karakter átlagosan szerencsétlenkedik), vagy nem
szórakoztató. És ezekből egy jó vicchez mindkettőnek teljesülnie kéne.
Persze a végén mindenki összejön mindenkivel (BULLSHIT over 9000),
és lehet örülni meg csöpögni. Már ha valakit még érdekel egy karakter sorsa is.
Mert a karakterek laposak. Talán Emma kapott volna még egy érdekesebb szerepet,
de őt pofátlanul háttérbe szorították Goslinggal együtt. És ha már feljött a
neve: Ő ugyanaz a bármacsó, aki a Gengszter osztagban volt, csak minden más
tulajdonság nélkül. Persze kiderül, hogy a csajok megfektetése csak egy érző
szív segélykérését takarja egy rendes fiúban, akit csak „meg kell javítani”
(BULLSHIT n+1), de Ryannek így is csak a felső teste mutogatása maradt, mint
szerep. Ami valóban izmos, de a meztelen idomokra egy, már említett, másik
filmtípus állt rá, itt közel nem elég, hogy elvigyen egy filmet. (Csendben
megjegyzem, Emma Stone felsőteste sem lenne az.)
Steve Carell meg egyszerűen fárasztó és túljátszottan hülye.
Összefoglalva, mért létezik egyáltalán ez a film?
- Ryan Gosling felsőteste (megkapjátok képen)
- Még egy romantikus film, ami bíztat, hogy mindig van esély (de hogy mit TEGYÉL a siker érdekében, arról egy nyomorult szót nem szól.)
- Lehet rajta nevetni (elég alacsony ingerküszöbbel, ha az ember a saját kisujján is tud. Viszont poént csak nyomokban tartalmazhat.)
- Pénz a producernek, mert az első három faktor elég ahhoz, hogy a csajok megnézzék.
Most mondanám, hogy én eleve utálom a romantikát, de a Silver
Liningot most néztem végig másodjára különösebb végtaglerágási inger nélkül,
szóval még ez sem lehet a baj.
A legjobb, amit ilyenkor tehetünk, hogy elfelejtjük a kedves
Gosling kedvéért, hogy ez a film létezett, és ha véletlen mégis megnézzük,
leformázzuk az agyunkat egy másfél órás nyancat maratonnal. Az legalább
aranyos. Meg szivárvány. Meg szendvics testű cica.
Trailer:
Nyancat (helyette):
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése