Sajnos a kollégiumi
net mesés mivolta miatt (hol volt, hol nem volt...) a három személyes dobogósom
elnapolódott az átadó utánra, de ami késik, nem múlik. Addig is nézzük, mit
művelt idén az Akadémia.
Be kell vallanom
férfiasan, ez az átadó volt az első, amit követtem is. Eddig elvoltam a másnapi
"second hand" hírekkel is, de most elhatároztam, látnom kell a
cirkuszt. Személyesen persze még mindig nem kaptam meg a meghívómat, úgyhogy
maradt a szegedi Belvárosi Moziban rendezett Oscar-est. Túl a Hugo 3D-s
verzióján (ennek a filmnek tényleg jót tett a térhatás, becsülettel
megcsinálták, mint az Avatart; így már leköti a figyelmet és érdemes
megnézni...de gyerekkel még mindig rizikós), Merilynen (Monroe, nem Manson),
egy korsó sörön és egy kis félreértésen betereltek minket a felső páholyba,
mert kezdődött az átadó...elvileg. Helyette azonban egy fél órás bemelegítő
műsort kaptunk, ahol mindenki mindenkiről elmondta, milyen gyönyörű ma és hogy
milyen jó ez az esemény. Ekkor jártunk 3 óra körül, de még bírom.
Aztán kezdődött a valódi show, Billy Crystallal (az öreget
mostanság inkább rajzfilmekben hallhatjuk), egy mókás bejátszással a
jelöltekből összeszedve, majd egy dallal szintén a 9 esélyes tematikájában.
Aztán 10 perc szünet. Billy jópofizik, átadják az operatőri díjat, 10 perc
szünet. És ez így ment végig, 1-2 díj után megállt az élet, a színházban
popcornt osztogattak a sztároknak, én meg megkaptam az HBO legújabb műsorainak
ajánlóját. Néha már az volt az érzésem, én vagyok a buszsofőr egy ovis
lánycsoport kirándulásán, ahol hátul kólaivó versenyt rendeznek, ráadásul
mindenki fel van fázva. A showt azért ennek ellenére felrázta Cirque du Soleil
előadása (ezek nem emberek), Ben Stiller és Emma Stone szurkálódása vagy Robert Downey Jr. és Gwyneth Paltrow showja a dokumentum kategóriában. Poénok és
érdekességek persze még voltak, de ez a három momentum emelkedett ki számomra,
akit érdekel a többi, nézze meg a RÖVIDÍTETT és VÁGOTT változatot, azt érdemes
lehet. Ami engem illet, 6-kor kerültem ágyba és párszor megfogadtam, hogy ezt
többet így soha. Aztán jövőre lehet, hogy mégis.
Keserű szájízemben
kissé a díjazottak is szerepet játszottak, lássuk a kategóriákat:
*Legjobb élő
szereplős rövidfilm: The Shore (Terry George, Oorlagh George)
Érdekesnek tűnt a
bejátszás, érdemes lenne végignézni a jelölteket...ha megtalálom valahol.
*Legjobb animációs
rövidfilm: The Fantastic Flying Books of Mr. Morris Lessmore (William Joyce,
Brandon Oldenburg)
Ez egy jó választás
volt! a film eredeti aranyos és kreatív. A videó alul, mindenkinek ajánlom.
*Legjobb rövid dokumentumfilm: Saving Face (Daniel Junge,
Sharmeen Obaid-Chinoy)
A helyzet hasonló,
mint az élő szereplős filmeknél...Mért olyan nehéz ezeket előkaparni? Egyébként
a téma a bombatámadásokban megsérült arab nők arcának helyreállítása. Érdekes
lehet.
*Legjobb
dokumentumfilm: Undefeated (Daniel Lindsay, T.J. Martin, Rich Middlemas)
Amerikai focis film.
Még nem láttam, de ott van a listán.
*Legjobb látványeffekt:
A leleményes Hugo (Robert Legato, Joss Williams, Ben Grossmann, Alex Henning)
Apa kezdődik! A film
aranyos, a 3D jó, de talán a fogaskerekek világa mégsem ér fel egy digitális
majom, mint főszereplő mimikájának hű megalkotásával (A majmok bolygója: Lázadás) vagy varázslények ezreinek életre keltésével (Harry Potter és a Halálereklyéi 2. rész). Nálam az előbbi érdemelte volna a díjat.
*Legjobb hangvágás: A leleményes Hugo (Philip Stockton,
Eugene Gearty)
Még mindig nem
vagyok hangmérnök, amit hallottam, egyben volt.
*Legjobb hangkeverés:
A leleményes Hugo (Tom Fleischman, John Midgley)
Akkor valószínű
TÉNYLEG egyben volt a hangzásvilág.
*Legjobb eredeti
betétdal: Muppets (Bret McKenzie- Man or Muppet)
Ez a kategória volt
a show vicce: 2 jelölt közt dőlt el a verseny. Ennyire nincs igény az eredeti
főcímdalra?
*Legjobb eredeti
zene: A némafilmes (Ludovic Bource)
Semmi kiemelkedő, de
kor- és hangulathű. Itt igazuk volt.
*Legjobb smink: A Vaslady (Mark Coulier, J. Roy Helland)
Amihez Meryl Streep
hozzáér, az akadémia tagok taligával veszik. elvégre kit érdekel, ha egy nőt
férfivé sminkelnek (Albert Nobbs) vagy egy emberből kobold lesz (Harry Potterés a Halál ereklyéi 2. rész), ha itt van ez az idős nőnek maszkírozott szépkorú
hölgy? Nálam azért a varázsló nyert.
*Legjobb jelmez: A némafilmes (Mark Bridges)
A helyzet megint
hasonló: a sztárfilmnek mindent. A század eleji cilindereket nálam a
Shakespeare kori ruhák azért felül múlták (Anonymus)
*Legjobb látvány: A leleményes Hugo (Dante Ferretti, Francesca Lo Schiavo)
Talán a Harry Potterfriss része itt is közelebb állt a szívemhez, de kivételesen nem bánom, hogy
így alakult, egyedi kis látványvilág kerekedett Párizsban is.
*Legjobb vágás: A tetovált lány (Angus Wall, Kirk Baxter)
Na itt ért
meglepetés: Nem Hugo, nem a néma film, hanem a svéd gyökerű thriller. Az
Utódokat is kedveltem, de ő is megérdemelte.
*Legjobb fényképezés:
A leleményes Hugo (Robert Richardson)
Ezen viszont kissé
fellázadtam. Az élet fája zseniális képeit nálam SENKI nem múlta felül, de még
meg sem közelítette.
*Legjobb idegen
nyelvű film: Nader és Simin - Egy elválástörténete (Asghar Farhadi - Iran)
Ezt a filmet néztem
meg csak majdnem, ettől függetlenül örülök nekik, rájuk fért egy kis reklám.
*Legjobb animációs
film: Rango (Gore Verbinski)
Itt teljesen
megérdemelt a siker. Kivételesen mindent végig néztem a kategóriából és magasan
a legjobb. Kritika hamarosan.
*Legjobb adaptált
forgatókönyv: Utódok (Alexander Payne, Nat Faxon, Jim Rash)
Végre Clooneyék is
kaptak valamit. Kemény vetélytársak voltak, de megérdemelten nyert.
Az öregek
forgatókönyv-ügyben itt sem nyúltak mellé. Aki ismerte a 9 jelöltet és kicsit
számol, tudhatja, hogy ez a film nálam ott van a legjobb 3 közt.
*Legjobb rendező: Michel Hazanavicius (A némafilmes)
Tudjátok,
papírforma. Nem Woody, de ezt már mindenki tudta. Haladjunk.
Itt az egyik szemem
sírt, mert nem újdonsült kedvenc színésznőm, Jessica Chastain aratott. Látva
azonban Octavia örömét és azt, hogy Jessica hogy örül színésztársának, azt kell
mondjam, megérdemelte. Egyénként is csak egy hajszállal maradt le saját
trónusomról is.
A filmet nem láttam,
az öreget viszont ismerem. Kiérdemelt győzelem az eddigi legidősebbnek.
Hollywood istennője,
az enyém nem. Viola Davist vártam ide a segítséggel, de csak nem jött. Meryl
viszont köszönőbeszédében viccesen utalt rá, Amerika fele nyög fel unottan:
Megint? Ez a kis önkritika szerzett neki nálam egy jó pontot. Valóban jó
színésznő, de vannak még jók a pályán, csak ezt sokan elfogultan képesek
elfelejteni. Legalább Meryl sejti.
Nem Brad, se nem
Clooney (1. és 2. helyezettem), akiknek már kijárt volna ez az elismerés.
Helyettük papírforma és egy felkapott film felkapott sztárja...legalábbis a
díjátadó gálákon.
*Legjobb film: A némafilmes (Thomas Langmann)
Itt már olyan volt a
díjkiosztó, mint Schumaher fénykorában a Forma-1: mindenki tudta, mi lesz a
vége, csak titkon vártuk a meglepetést. Persze nem jött. Az én elsőmről azért
még hallotok.
Összegezve a két nagy
nyertes a Hugo és A némafilmes. Előbbi bájos történetével és látványvilágával,
utóbbi azzal hogy fekete-fehér és néma. Érdekes, hogy a két film beszélget
egymással: Hugoban láthatjuk az igazi, kezdeti némafilmet Georges Méliès
agyából, és nekem ezt az új üdvöske mellé téve bontakozik ki a kontraszt
igazán.
Akár mennyire is
ellenem döntöttek a bírák, azért mindenképp hálás vagyok, hogy megismertették
velem a jelölteket. Néhányuk nélkül kissé szegényebb lennék.
A legjobb rövid animációs film:
Különvélemény:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése